Back to Top
A teljes termékkínálatunkat és a részletes termékinformációkat megtalálja webáruházunkban.
salus gyerekcipo icon

Gyermek lábbeli

Szupinált szandálok és cipők.

salus gyerekcipo icon

Segédeszközök

Mozgást segítő eszközök.

 salus otthoni apolas icon

Otthonápolási eszközök

Felfekvés, kötszerek, készülékek.

salus izuleti rogzito icon

Izületi rögzítők

Sport bandázsok, ortézisek.

salus kompresszio icon

Kompressziós terápia

Gyógyharisnyák, rugalmas pólyák.

salus gyogytorna icon

Gyógytorna

Terápiás gyógytorna foglalkozások.

salus gyartas icon

Gyártás

Korzett, ortopéd cipő, talpbetét.

salus maganrendeles icon

Magánrendelés

Gerincgyógyászati és ortopédia rendelések.

Gyógytorna szolgáltatásunkról

salus gyogytorna

Mozgásterápiás szolgáltatásaink alapvetően két fő területet céloznak meg. Gyógytornász munkatársaink eredendően különféle gerincproblémák kezelésére specializálódtak. Pácienseink zömmel gerincferdüléses gyermekek, fiatalok. Rajtuk kívül szép számban foglalkozunk felnőttekkel, akik kopásos eredetű gerincbántalmaik okán illetve testük karbantartása végett keresnek fel bennünket. Cégünk tevékenységének fő irányvonala mentén a gyermekkori gerincferdülések kezelésében nagy jártasságra tettünk szert. Szükségesnek éreztük, hogy kiegészítsük tevékenységünket, mely alapvetően a mozgásszervrendszerre fókuszál: másik fő profilunkat az ideg-és reflexrendszerre ható terápia, az INPP adja. Ennek keretei közt mozgásbeli, tanulási illetve viselkedésproblémákkal küzdő -főként- gyermeket kezelünk.


Gyógytornászaink

  • Nagy Szilvia

    Nagy Szilvia

  • Prommer Katalin

    Prommer Katalin

  • Punyi Réka

    Punyi Réka

  • Schulcz Orsolya

    Schulcz Orsolya


Tartási rendellenességek

Tartási rendellenességek A mozgásszegény, ülő életmód, a hirtelen növekedés, valamint a fokozott fizikai igénybevétel a testtartásért felelős izmaink egyensúlyának felborulását eredményezik. A súlyvonalak áthelyeződése nagyobb terhet ró a kisízületekre, valamint a gerinc szalagrendszerére, de hosszú távon negatív hatással van szervezetünk összes ízületére is. Az izomegyensúly felborulása, a gerinc képleteire nehezedő kóros terhelés együtt a gerinc degeneratív betegségeinek alapjául szolgálnak. Az emberi gerincnek nyílirányban vannak élettani görbületei, melyek az életkor előrehaladtával fokozatosan változnak, végleges formájukat a növekedés befejezésekor nyerik el. A nyaki és az ágyéki gerinc előre, a mellkasi és a keresztcsonti gerinc hátrafelé görbül.  Az egészséges felnőtt ember gerince kettős „S” alakban ívelt egyenletesen eloszlatva a rá nehezedő terhelést. A fejletlen, gyenge izomzatú gyermekeknél, különösen iskolás- és serdülőkorban, a gyors növekedés következtében hanyag, helytelen testtartás alakulhat ki.  Megerősödhetnek, ill. csökkenhetnek az élettani görbületek, a gerincen oldalirányú görbületek jelenhetnek meg.

A hanyag tartás típusai

Szűrővizsgálatok során a gyerekeknél nagy százalékban mutathatók ki jóindulatú, kisebb-nagyobb elváltozások. Az érintett fiatalok gyakran feltűnően kerekhátúak, vállaik előreesnek, csapottak, mellkasuk lapos, hasuk elődomborodik, fáradékonyak, nehezen tanulnak. A tartási rendellenességek közé soroljuk azokat a scoliosisokat is, amelyekhez nem társul a csigolyák elfordulása. Ebben az esetben a gerincen nem alakulnak ki rögzült deformitások, a csigolyaszerkezet nem mutat eltérést, a görbületek nem romlanak. Rendszeres tornával, izomerősítéssel, sporttal elérhető az izomzat megerősödése és a tartás normalizálódása. A tartásjavító torna célja a testtartásért felelős izmok egyensúlyának, azok kellő nyújthatóságának és erejének kialakítása és fenntartása a medence helyes középállásának automatizálásával, a helyes testtartás megéreztetése, megtanítása.

A cikket írta: Punyi Réka


A Schroth-terápiáról dióhéjban

Schroth-terápiaA gerincferdülés konzervatív kezelésében hatalmas szerepet játszik a rendszeres gyógytorna. Azonban nagyon nem mindegy, hogy milyen típusú gyógytornát végeztetünk a hozzánk forduló scoliosisos gyermekekkel (és felnőttekkel). Az általános, szimmetrikus hát- és hasizomerősítő gyakorlatokkal az izmokat a deformitásnak megfelelő, rossz helyzetben erősítjük meg, ezzel rögzítve, vagy súlyosbítva az elváltozást.

A Schroth-terápia lényege pontosan abban rejlik, hogy a törzs eltéréseit a tér mindhárom síkjában korrigálja. Megtanítja a pácienseknek, hogyan kell beállítani a testüket ahhoz, hogy az izmok erősítése a lehető legszimmetrikusabb helyzetben történjen. Ezen kívül fontos eleme még a forgató légzés, ami visszaforgatja az egymáshoz képest elcsavarodott törzsblokkokat, illetve az aktív nyújtózás - az izmok erősítése a gerinc maximális aktív megnyújtása közben zajlik.

A terápia célja nemcsak az izmok erősítése, hanem ezek segítségével a korrigált testhelyzet megéreztetése, megtanítása illetve stabilizálása, ezzel a progresszió lassítása, megállítása. Ehhez nagyon nagy segítséget nyújt a tükör-kontroll, illetve különféle tornaeszközök. Ha ezt elérjük, legtöbbször a kozmetikai kép is sokkal előnyösebbé válik, illetve a forgató légzésnek hála a tüdőfunkció is nagymértékben javulhat.

A Schroth-terápia és a Chêneau-professzor elvei alapján kialakított korzett tökéletesen kiegészítik egymást, hiszen ugyanazon elven működik mindkettő. Azt viszont fontos tudni, hogy a Schroth-terápia nemcsak azoknak javasolt, akik már/még korzettet hordanak. A terápiát 8-9 éves kortól, 10 vagy annál nagyobb Cobb-fokos görbület esetén javasoljuk. A terápia felnőtt korban is hatékony-bár ekkor már leginkább a kozmetikai javulás illetve a fájdalom megszüntetése céljából.

A Schroth-terápia nagy előnye, hogy a helyes testtartás megtanításával együtt megtanítja azt is, hogyan használhatjuk ezeket a korrekciókat a mindennapjainkban, még jobban kiteljesítve a terápia hatását.

A cikket írta: Prommer Katalin


Mozgásterápia korzett viselés idején

Lévén, hogy a Salus Orthopédtechnika szárnyai alatt működünk, a korzettes gyerekek kezelése kiemelt helyet foglal el profilunkban.Mozgás korzettben Marlok Ferenc ortopédiai műszerészmesterrel, az ország legképzettebb szakemberével a segédeszköz készítés terén, napi kapcsolatban vagyunk, s ez rendkívüli módon segíti munkánkat.
A leggyakrabban felírt két korzett-típus, az oldalirányú gerincdeformitások korrekciójára szolgáló Chêneau- és a Scheuermann-betegség kezelésére kifejlesztett Gschwend-korzett, melyekkel a leggyakrabban találkozunk.
Tudjuk, hogy az egyénre szabott testtartáskorrekció fenntartása milyen nehéz feladat: egész napon át megőrizni képtelenség volna. Sőt, még néhány perc erejéig is komoly koncentrációt igényel. Ezért a korzettekre igazi segítőtársként tekintünk. Nemcsak passzív eszközök, melyeket a gyerekek -jó esetben- magukra csatolnak, s mintha semmi sem lenne rajtuk, folytatják napi aktivitásukat. Sokkal inkább azt szeretnénk elérni, hogy tanítványaink maximálisan illetve optimálisan kihasználhassák a korzettjüket. Ezáltal sok aktív elemmel gazdagodhat a kezelés, jobb és tartósabb eredményt nyerhetünk.
Tekintve, hogy a "gerinces" gyerekek semmiféle olyan szokványos betegségtünettel nem rendelkeznek (úgy mint láz, rossz közérzet, fájdalom, stb.), melyek miatt szinte követelnék a kezelést, sajátos helyzettel állunk szemben. Lépésről-lépésre kísérve őket az útjukon igyekszünk hozzásegíteni őket ahhoz, hogy a korzettben ők is segítőtársat fedezhessenek fel, s a "páncél" mindennapjaik szerves részévé váljon.
A kezelést magát a csontos növekedés befejeztéig kell folytatni, mely hosszú-hosszú és emberpróbáló időszak mind a gyerekek, mind pedig családjuk számára. Fontos, hogy mozgásterápiánk a lehető legváltozatosabb legyen, s -a szakmai szempontok keretein belül- leginkább alkalmazkodjon az illető gyermek testi és lelki alkatához. Nem várhatjuk el, hogy sok éven keresztül ugyanazt a gyakorlatsort végezze nap mint nap. A korzett sok értékes lehetőséggel gazdagítja a mozgásterápiás palettát. Fontos, hogy hozzásegítsük a gyerekeket ahhoz, a korzettjüket ne börtönként, hanem lehetőségként éljék meg. Mozgásterápiánk -dióhéjban- erre irányul.


Professzor Jacques Chêneau és Marlok Ferenc
Mester és tanítványa
Professzor Jacques Chêneau és Marlok Ferenc találkozása
"Amennyiben jól használjuk, a Chêneau-korzett hatásmechanizmusát akár 70%-ban aktív elemek adhatják."

A korzett megalkotójának, Professzor J. Chêneau megállapítása

A segédeszköz viselésének alapvetően 4 fázisát különíthetjük el: Az előkészítés: mely az eszköz elrendelésétől az átvételig tartó szakasz, beleértve a mintavételt is. A megszokás: az átvételtől számított hozzávetőlegesen 3 hét, az egész napos viselés eléréséig tartó időszak Az aktív viselés: azon időszak, többnyire évek, míg a csontosodási stádium alapján az orvos kedvezményt ad a teljes hordási tartamból A "leszokás", az eszköz fokozatos elhagyásának ideje A csak éjszakai hordás: éveken át is eltarthat
A fentiek természetesen az éjjel-nappali korzettviseletre vonatkoznak. Amennyiben a segédeszközt részleges viseletre rendelték (éjszaka vagy egy napszak és éjszaka), azon esetekben a fenti szempontok nem vagy nem így érvényesek.

Az előkészítés szakaszában elkezdjük megtanulni illetve folytatjuk az egyénre szabott korrekciós mozgásterápiát. Ez 10 éves kor felett az esetek többségében a Schroth-terápiát jelenti. A schroth-i elvek a korzettkezelésnek is alapelemei valójában, amit el is magyarázunk a tanítványainknak. Tudniuk kell ezt, továbbá azt, hogy a segédeszköz megkapását megelőző végzett gyakorlatokkal a korzettviselést teszik majd könnyebbé. Ha -főleg leány- tanítványaink igénylik, akkor a scanelésre (mintavétel) is elkísérjük őket.

A hozzászokás szakaszában a korábbi korrekciós gyakorlatok tanulása mellett szerepet kap a korzett is. Eleinte csupán néhány perces közös felpróbálás és magyarázat végett. Tudniuk kell a gyerekeknek, hogy az eszközön mely terület milyen funkcióval rendelkezik. Ennek ismeretében motiváltabban állnak a megszokásához, s sokkal aktívabb viselésre számíthatunk. A légszomj érzése teljesen normális tapasztalatnak számít az első időkben. Célzott légzéssel, melyet a korzett ablakai felé irányítunk, megtaníthatjuk nekik kitölteni a kifejezetten erre a célra kialakított szabad tereket. A nyomási területek szintén problémát jelenthetnek ebben a szakaszban. Azt, hogy az eszköz nyom, s ezt kényelmetlennek érzik, teljesen jogos és szükségszerű "panasz" ezidőtájt. A nyomási zónákból való eltávolodás megtanítása szerves részét képezi tevékenységünknek. Az így összeálló egyéni korrekciós gyakorlatokkal nemcsak a korzett megszokását segíthetjük, hanem az eszköz korrekciós hatását is növelhetjük. Az ily' módon "belakott" korzettek jobban működnek, ezen felül pedig tanítványaink egy olyan diszkrét lehetőséghez jutnak, melyet a hétköznapjaikba gond nélkül beiktathatnak, s olyan körülmények között is "gyógytornázhatnak", mikor amúgy nem állnak rendelkezésre az ahhoz szükséges körülmények. (pl.utazás, unalmas idők kitöltése iskolában, várakozás közben, stb.) S mindezt anélkül, hogy ezzel bárki figyelmét felkeltenék... A lényeg, az apró mozgássor a korzett keretein belül történik, amit senki rajtuk kívül nem fog észrevenni. Így változatosabbá is tehetjük a kezelést. A megszokás időszakában sokat kérdezünk tanítványainktól. Kérjük őket, hogy jelezzék, a korzett mely tevékenységeikben gátolja őket vagy okoz nehézséget számukra. Amennyiben a hétköznapi személyi higiénés teendők, öltözködés, rutinszerű mozgások megvalósítását problémásnak vagy kivitelezhetetlennek tapasztalják, igyekszünk praktikus tanácsokkal közbelépni, illetve szükség esetén a műszerész kollégákkal konzultálunk. Kollégáink bizonyos igazításokkal hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a létező legélhetőbb korzetthez jussunk.

Az akítv viselési szakaszban, mikor az eszköz napi 20-21 órás hordása nem okoz fizikai problémát, a korzettet intenzívebben bevonjuk a mozgásterápiába. Jól ismerjük felépítését; aktív elemeit kihasználva változatos gyakorlatprogramokat állítunk össze, melyek színesebbé teszik a kezelés amúgy a gyógytorna szempontjából sajnos monotonnak mondható időszakát. Jónéhány tornaszert, segédeszközt is bevonhatunk. Nagylabdával, gumiszalag, kisebb kézisúlyok vagy dynair bevonásával, a tanítványaink egyéniségét a lehető leginkább szem előtt tartva olyan gyakorlatkompozíciókat állítunk össze, melyeket ők is talán szívesebben végeznek.

A korzettben végzett mozgás nem áll meg a tornaterem falai között. Ha a gyerekek nem vevők a korzettes tornára, ám sportos hobbijuknak annál szívesebben hódolnak, akkor támogathatjuk őket annak korzettben való végzésére. (Persze ez sporttevékenységtől függ, s egyénre szabottan gondolkodunk.) A Cheneu-korzettben történő dinamikus mozgás ugyanis kiteljesíti, voltaképpen megkoronázza az eszköz hatását. A korzettviselés melletti sporttevékenység ügye amúgy is egy igen összetett problematika, több kérdés és szempont együttes figyelembevétele érvényesül. Fontosnak tartjuk, hogy a kezelést ne veszteségnek éljék meg tanítványaink. Hacsak nem elkerülhetetlen, nem törekszünk arra, hogy megfosszuk őket a korábban végzett sportos hobbitól. Ha elérjük, hogy ezt korzettben végezzék, sikerként könyvelhetjük el. Emellett azonban tudnunk kell, hogy a korzett -funkciójánál fogva- korlátoz illetve megakadályoz bizonyos törzsmozgásokat. Ezért bátorítjuk a tanítványainkat, hogy a korzett nélkül töltött időszakban is a lehető legtöbbet mozogjanak.

Az eszköz elhagyási szakaszában a korzett nélküli elemek veszik vissza a főszerepet a mozgásterápiában. Igyekszünk az egyénre szabott tartáskorrekciót nyomatékosítani, a gyakorlatokat úgy elemezni, s megtanítani, hogy azokból a lehető legtöbbet beépítsenek a hétköznapokba is. Az így megtanult és bevésődött apró kis praktikák aztán egész életükben elkísérik, s testtudattal felfegyverzett, egészségtudatos élethez segíti tanítványainkat.
A Gschwend-korzett , melyet a Scheuermann-betegség kezelésére alkalmaznak mozgásterápiás szempontból is eltér a Chêneau-tól. A viselési szakaszok azonosak, a gyógytornászi közreműködésben, segítségben azonban kevesebb korzettben végeztetett elemet találunk. Talán a legfontosabb célunk az, hogy tanítványaink aktívan hordják, s ne csupán "ráakaszkodjanak" az eszközre.

A cikket írta: Nagy Szilvia


Új színfolt a mozgásterápiás palettánkon: az INPP

INPP logó A rövidítés az angliai székhelyű Neurofiziológiai és Pszichológiai Intézetet takarja, a módszer maga pedig dr Peter Blythe nevéhez fűződik. Az idegrendszerrel foglalkozó szakember és munkatársai kutatási tevékenysége során mérföldkő jellegű felismeréshez jutottak el. Gyermekünk boldogulása az oktatási rendszerben illetve a későbbi élete során nagyban függ attól, hogy fejlődése milyen utat járt be az egyéni élet origójától, a fogantatás pillanatától kezdve. Az első életév, a csecsemőkor történései, mozgás-és érzékszervi fejlődése kulcsfontosságúak ebben a tekintetben. A jó egyensúly, figyelem, testtartás, koordináció, hallás és látás az eredményes tanulás megalapozói. Az olvasás, írás, számtani műveletek elsajátítása, a figyelem, a társas viselkedés és mozgáskészség mind-mind összehangolt idegrendszeri működést feltételeznek. Az érzékszerveink által felfogott információ feldolgozása, s a helyzetnek megfelelő válasz illetve reakció mozgások formájában jut kifejezésre. E kettő közt hihetetlenül összetett és jól szervezett idegrendszeri működésnek kell megvalósulnia ahhoz, hogy a mozgásokban megnyilvánuló válasz (viselkedés, testtartás, szemműködés, stb.) megfelelő lehessen.

A reflexekről

A reflexek a fejlődés mérföldköveinek tekintendők. Nem csupán a hétköznapokban megszokott értelemben értjük őket. Ha valakire azt mondjuk, jó reflexei vannak, azt jelenti, az illető gyors és jól alkalmazkodik a környezetéhez. A reflexek tudattalan, egy adott kulcsingerre mindig azonos módon bekövetkező válaszreakciók, mozgások. Hozzájuk soroljuk még mindazon érzelmi és vegetatív kísérő reakciókat, melyekkel együttjárnak (pulzusemelkedés, a bőrszín megváltozása, verítékezés, légzésszám emelkedés. stb.). A reflexek voltaképpen ablakként szolgálnak az idegrendszeri fejlettségi szintjének megítéléséhez. Az egészséges újszülött rendelkezik egy ún. primitív reflexprofillal, mely hozzásegít az első kritikus hónapok túléléséhez, s megtanít bizonyos egyszerű készségeket, melyek a környezet felfedezéséhez és az idegrendszer további fejlődéséhez elengedhetetlenek. Ezeket alacsonyabb agyi központok bonyolítják. Az agyműködés szervezettebbé válása által fokozatosan magasabb központok veszik át az irányítást, mely által a primitív reflexek gátlás alá kerülnek, hogy átadják helyüket az ún. testtartási reflexeknek. Ezek teremtik meg a feltételeit annak, hogy testünk megfelelőképpen alkalmazkodjon a nehézségi erőhöz, a környezet változásaihoz, s így az akaratunk által vezérelt mozgásaink is megfelelőképpen valósulhassanak meg. Ezek teszik lehetővé azt is, hogy a lehető legflottabban alkalmazkodjunk az állandóan változó környezetünk kihívásaihoz.

A neuromotoros éretlenség

neuromotoros éretlenség

Amennyiben bármely oknál fogva az ún. bébireflexek egy csoportja nem kerül gátlás alá egy éves korig és/vagy három és fél éves korig nem fejlődnek ki a testtartásért felelős reflexek, megkésett idegrendszeri fejlődésről vagy neuromotoros éretlenségről beszélünk. Ez több gyermeket és felnőttet érint, mint gondolnánk. Hangsúlyoznánk: a fogalom nem egy betegséget vagy kórállapotot takar, hanem az idegrendszer egy működésbeli jellemzőjét, mondhatjuk, hiányosságát írja le. Nem kíván senkit megbélyegezni, sem a szülőkben bűntudatot ébreszetni. A szülők sokféle kisebb-nagyobb problémával szembesülhetnek a gyermek iskolába lépése után. Ezek közül néhány akár meg is keserítheti a tanulás éveit és a család életét is akár. Megfelelően érett tartási reflexek nélkül illetve időn túl meglévő bébireflexek csoportos fennmaradása esetén viselkedés-, tanulás-, mozgás-és testtartásbeli problémákkal találkozhatunk. Legyen bármilyen okos, intelligens is gyermek, nem rendelkezik a megfelelő fizikai eszköztárral ahhoz, hogy korának és képességeihez mérten teljesítsen. Elképzelhető, hogy a problémák nem tűnnek ki közvetlenül az iskolakezdés hónapjaiban, hanem a terhelés, a gyermekre helyeződő nyomás fokozódásával kezdenek előtérbe kerülni, akár például a felsőoktatásba való átlépés idején. Ilyenkor szembesülhetnek azzal, hogy a teljesítmény hanyatlani kezd, sokkal több energiába kerül a helytállás, szorongás mutatkozhat. Mindez nemcsak az iskolai előmenetelre, hanem hosszú távú boldogulásra is rányomhatja a bélyegét. Hosszabb távon, lévén, hogy az érintett egyénnek tudatos kompenzációk egész hegyére van szüksége ahhoz, hogy a bébireflexek-akaratán kívüli- „uralmát” illetve a testtartó rendszer alulfejlettségét ellensúlyozza... S ez rengeteg plusz energiába kerül, amelyet ha -a szüntelen kompenzálás helyett- a kellő helyre összpontosíthatna, jobban kibontakozhatnának azok a készségek, melyekben igazán jó, és akár egy életet építhetne azokra.

A neuromotoros éretlenség jelei

Tekintve, hogy a neuromotoros éretlenség nem egy kifejezett betegség leírását jelenti, a gyanújelei sokszor nem is tűnnek fel markánsan a szülőnek. Az alábbi ismérvek támpontként szolgálhatnak az eligazodáshoz: Szopási nehézségek, ijedős vagy éppen impulzív viselkedés, ágybavizelés 5 éves kor felett, ujjszopás, olvasási, írásbeli nehézségek (betűk, sorok átugrása, betűtévesztés, kihagyás, csúnya, rendezetlen íráskép), görcsös ceruzafogás, a papír, füzet elfordítása, a rajzolás hárítása, számtani illetve logikai műveletek végrehajtásában mutatkozó nehézségek, ügyetlenség (akár a kézimunkában, akár testnevelés órán), nehézségek a labda elkapásával, túlmozgásosság, izgága viselkedés, figyelmi problémák, a gyermek képtelen egyhelyben a kívánt időn át megülni, ficereg a padban, a tanórák alatt rendszeresen beszélget, elkalandozik a figyelme, a rövidtávú memória problémái, testtartásbeli hanyagság, előrehelyezett fejtartás, nehézségek az úszni-illetve biciklizni tanulás során, tájékozódásbeli problémák, iránytévesztések, émelygés autóban, buszon utazva, tériszony, megkésett beszédfejlődés, nehézségek a szóbeli illetve írásbeli önkifejezésében, kialakulatlan kézdominancia 7-8 éves kor felett, váltott oldaliság, szorongás, látszólag ok nélküli bizonytalanság, dühkitörések, túlérzékenység…

A neuromotoros éretenség kockázati tényezői

Számos olyan faktort ismerünk, melyek érinthetik az idegrendszeri fejlődés bonyolult, szinte kifürkészhetetlen folyamatát. Ilyenek például:

  1. Genetikai hajlam (Bizonyos tanulási nehézségek családi halmozottságot mutatnak.)
  2. Problémák a várandósság során (súlyos érzelmi stressz, RH-összeférhetetlenség, fenyegető vetélés, méhen belüli fertőzés, toxémia, anyai magas vérnyomás, gyógyszerártalmak, stb.)
  3. Szüléskörüli rendellenességek (magzati fekvési problémák, rohamos illetve elhúzódó világra jövetel, vákuumos, fogós szülés, császármetszés, nyakra tekeredett köldökzsinór, fájásgyengeség, oxigénhiányra utaló jelek, koraszülöttség, túlhordás, sérülés a születés során), extrém kicsi (2250g alatti) vagy túl nagy születési súly, epidurális fájdalomcsillapító alkalmazása, ikerterhesség, stb.
  4. Problémák a megszületés után, ill. a fejlődés során: elhúzódó, túlzott sárgaság, a gyermek mozgásterének korlátozása, érzelmi problémák az anya-gyermek kapcsolatban, hiányos táplálás, stb.

Hogyan segíthetünk?

INPP vizsgálat

Jó hírrel szolgálhatunk. Egy alapos vizsgálat segítségével beazonosítható az észlelt viselkedési zavarok és tanulásbeli nehézségek a fizikai háttere: megtalálhatóak azok a reflexek, melyek az észlelt problémákért nagyban felelősek lehetnek. Kutatók, szakemberek több évtizedes munkájának köszönhetően –dr Peter Blythe vezetésével- felállítottak egy koncepciót, mely valós segítséget nyújt e problémakörben, s a korai fejlődés során esetlegesen kimaradt vagy elsietett lépéseket újrajáratva lehetőséget teremt az agy számára, hogy az idejétmúlt, ám fennmaradt reflexeket gátolhassa, s a kívánatos testtartási reflexek megjelenését elősegítse. Ez az INPP módszer lényege.

A megoldás útja az INPP szerint

INPP vizsgálat

Az idegrendszeri érettség vizsgálatát egy standard tesztsorozat segítségével végezzük, mely által felmérjük a gyermek egyensúlyát (statikus és dinamikus), a reflexprofilját, nagymozgásait, oldaliság-viszonyait, szemmozgató működéseit, koordinációját, valamint rajzolási és másolási feladatok által a látás érzékelésről, szem-kéz koordinációról is értékes információkhoz jutunk. A felmérés körül-belül 3 órát vesz igénybe. A tesztelés alkalmas tudományos feldolgozásra is, hiszen standard és reprodukálható vizsgálatokról van szó.
Tekintve, hogy a mozgás az első nyelv, amit a gyermek megtanul, s ezáltal veszi birtokba a környezetét, a rendszer is mozgásos feladatok végeztetésén alapul. Az így nyert összkép alapján egyénre szabott gyakorlatprogramot állítunk össze, megkeresve azt a legmélyebb szintet, ahol az illető problémái beazonosíthatóak. A megtanult faladatok elvégzéséhez naponta csupán néhány percet kell elkülöníteni. Körül-belül nyolc hetente kerül sor kontroll vizsgálatra, melynek keretében bizonyos reflexek újratesztelése történik, s ennek fényében tanítjuk meg a következő két hónap programját. A teljes folyamat 12-18 hónapot vesz igénybe.
A tréning voltaképpen a csecsemő mozgásfejlődésének mentén halad, mintegy utánozva azt. Az egyes fejlődési fázisok mozgásmintáinak módszeres gyakorlásával egy második esélyt kínálunk az idegrendszernek ahhoz, hogy a bármilyen oknál fogva az eredetileg kimaradt vagy elsietett fázisokat újra megjárva beillessze azokat működésébe.
Nagyon fontos a megfelelő együttműködés: az utasítások pontos betartása, a gyakorlatok precíz és napi szintű, lehetőleg ugyanabban az időben és szülői segítséggel való végzése, s az is, hogy megosszák a tapasztalatokat a kezelést vezető szakemberrel.

Az neuromotoros éretlenség és a gerinc kapcsolata

A gerinc alapvetően két funkcióval bír: a kellő stabilitás és mobilitás biztosítása. Fontos, hogy törzsünket az éppen aktuális tevékenységnek megfelelően legyünk képesek tartani illetve mozgatni a gravitációs térben.

INPP gerinc
„Mindannyiunknak szüksége van a gravitációs biztonságra.”

Jane Ayres, amerikai fejlődéspszichológus – a szenzoros integrációs terápia megalkotója

Gerincünk voltaképpen eszközként szolgál a stabil fejtartáshoz, annak érdekében, hogy a látás, hallás és egyensúlyi szerveink számára megfelelő alapot biztosítson, és ezáltal mindennapi tevékenységeinkben gördülékenyen helytállhassunk. Ehhez többek közt jól működő fejtartó reflexek is szükségesek. Ezek hiányos működését sok esetben testtartásbeli eltérések mutatják meg: kerek hát, előreeső fej és vállak, stb. Amennyiben időn túl fennmaradó bébireflexeket is találunk, melyek egyik lényeges jellemzője, hogy a fej meghatározott irányú elmozdulásai együttjárnak a törzs együttmozgásaival, felmerülhet a gyanúja annak, hogy ezen reflexek a testtartást is negatívan fogják befolyásolni. Ilyenek lehetnek például kisebb-nagyobb aszimmetriák illetve a hanyag tartásnál fellelhető jellegzetességek. Jó példa erre az, ha a gyermek ülés közben előrehajtja a fejét, például mobiltelefonnal játszik vagy olvas, akkor képtelen egyenesen tartani a hátát.
A fenti gondolatok nyomán felmerül a kérdés: miként álljunk azokhoz a döntően izomműködést javító, erősítő gyakorlatokhoz, melyektől a tartás javulását illetve a görbületek korrekcióját reméljük? Hiszen joggal gondolhatnánk, hogy a hibás tartásnál észlelhető, bizonyos izomcsoportokat érintő gyengeség (diszfunkció) megoldásaképpen elegendő az izmok felől, mechanikai úton közelíteni. Szeretnénk azonban kiemelni: a jó izomműködéshez illetve a megfelelő tartási stabilitáshoz harmonikusan működő idegrendszeri háttér az, ami igazán szükséges.

A cikket írta: Nagy Szilvia és Schulcz Orsolya


Tudományos és oktatási tevékenységünk

Fontosnak tartjuk, hogy a csapatunkban folyó munkát kongresszusok, tanfolyamok keretében szélesebb körben is megismertessük. A közelmúltban számos előadással szerepeltünk az ortopéd illetve a gyógytornászi szakma különféle rendezvényein.

Tornatermünk gyakorlóhelyül szolgált a budapesti, Semmelweis Egyetemen folyó gyógytornászképzésnek. Vezető gyógytornászunk külsős oktatóként részt vesz a harmad- és negyed éves, mind magyar, mind angol nyelven tanuló hallgatók elméleti és gyakorlati oktatásában, továbbá a műhely vezető műszerészmester szakemberével együtt a mozgásszervi szakorvosok továbbképzésében is.

Annak érdekében, hogy kezelésünk minél pontosabb és hatékonyabb lehessen, intenzív kutatómunkába fogtunk két területen. gerinc vizsgálat

Két kolléganőnk a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karán működő munkacsoporttal együttműködve tervet állított fel, hogy összefüggést keressenek a gyermekkori gerincdeformitások és a fogazat, állcsontok állásával kapcsolatosan. Tevékenységüket egy pályázat keretében szeretnék megvalósítani. Kezdeti eredményeiket pedig a 2015-ös Gyógytornászkongresszuson is bemutatják.

Teamünk másik két tagja pedig az idegrendszeri érettség és a gerincdeformitások viszonylatában vizsgálódik az INPP felmérési módszerei alapján. Az általunk kezelt gerincgörbületek oki háttere feltáratlannak mondható. Az idegrendszer testtartásra, izomzatra való hatásáról kapott információkat a kezelési tervbe beépítve célzottabb mozgásterápiát szeretnénk felépíteni.

A cikket írta: Nagy Szilvia


Mozgásterápia a gerinc korrekciós műtéte után

műtét utáni torna

A néhány évtizeddel ezelőtt forgalomban lévő műtéti technikák hosszú hetes-hónapos gipszrögzítést igényeltek. A több hetes kötelező fekvés okán a gyógytornász közreműködése elengedhetetlen volt a szövődmények elkerülése és a mobilizálás végett. A mai modern eljárásoknak köszönhetően a műtét utáni kórházban tartózkodás-optimális esetben- egy-két hétre redukálódott, s a páciensek viszonylag hamar visszatérhetnek a korábbi életükhöz. Az viszont, hogy ez a lehető legsikeresebben történhessék, a gyógytornászi közreműködés igen hasznos segítséget nyújthat.

A gerincdeformitás miatt műtétre kerülők életének szerves részét képezte a gyógytorna már az operáció előtt is. Sokan annyira hozzászoktak, hogy a beavatkozás után is igénylik testük karbantartásának ezen módját, s általában hat hét elteltével felkeresik gyógytornászukat. Előfordul, hogy bár a műtét technikailag hibátlanul zárul, mégis a páciens testtartása kívánnivalókat hagy maga után. A medence és a vállak, a fej helyzete bizony lehetséges, hogy a régi mintát követi, s - amennyire lehetséges- jó, ha korrigálásra kerül. A műtét rendszerint nagyon szép kozmetikai eredménnyel zárul, az operáltak nagy örömmel szemlélik az "új testüket". Azzal viszont, hogy hogyan vegyék birtokba azt illetve hogy miként térjenek vissza a hétköznapi tevékenységeikhez azonban nincsenek tisztában. Jogos szándékuk továbbá, hogy visszanyerjék a műtét előtti kondíciójukat. Az utat mindehhez a megfelelő mozgásterápia jelenti.

Az el nem merevített gerincszakaszok kellő mobilitására illetve stabilitására egyaránt oda kell figyeljünk. Ez az ágyéki szakaszon különösen is nagy súllyal esik latba lévén, hogy a legnagyobb terhet viselő gerincszakaszunk. A műtétet végző orvos, amennyiben a helyzet lehetővé teszi, a jobb életminőség és mozgáslehetőség érdekében meghagy néhány mozgásszegmentumot az ágyéki régióban, melynek a karbantartása gyakran szakértő gyógytornász közreműködését igényli. Tapasztaljuk továbbá, hogy sokan -főleg felnőttek- azért fordulnak hozzánk, mert megszokott napi rutintevékenységeik közben fájdalmas izomfeszülések zavarják hétköznapjaikat.

műtét utáni tornaA műtét utáni gyógytorna sajátos szempontok szerint áll össze. Nem tekinthetjük hasonlónak például a tartásjavító céllal végzett gyakorlatokkal, holott kétségtelenül találunk közös elemeket. Az esetek döntő többségében nem is egy-egy gerincszakasz korrekciója a cél többé. Megközelítésünk - a gerincdeformitások kezeléséhez hasonlóan - egyénre szabott módon, mindig a páciens illetve a küldő sebész céljaival szinkronban történik.

A fővárosban működő Országos Gerincgyógyászati Központ deformitássebészeti teamjével és a Pécsi Egyetem Ortopédiai Klinikájával jó szakmai kapcsolat épült ki. A Vertebra Alapítvány aktív működése nyomán számos operált fiatallal és felnőttel találkozhatunk. Mindennek illetve régi tanítványaink hűségének köszönhetően a deformitás okán korrekciós műtéten átesett páciensek mozgásterápiájában nagy tapasztalattal rendelkezünk.

A megfelelő mozgásterápiának részét képezi az életmódbeli tanácsadás is. Az ebben való iránymutatásokat különösen is szívesen veszik a pácienseink. Az egészségnevelés fontos részét képezi tevékenységünknek, hogy a beavatkozás utáni jó eredmény jól szolgálhassa egészségüket hosszútávon is.

A cikket írta: Nagy Szilvia


Árak, aktuális díjak

Bejelentkezés felmérésre a +36 1 204 3938-as telefonszámon lehetséges.
A csoportos foglalkozások maximális létszáma 3 fő.
Felhívjuk figyelmüket, hogy a foglalkozásokat SMS-ben és e-mailben lehet lemondani.
Amennyiben az óra lemondása előző nap 12:00-ig történik, díjmentes. Ennél későbbi lemondás esetén a terápia teljes díját fizetni kell.
Megértésüket köszönjük!
Mozgásszervi állapotfelmérés (45 perc) 9.500.- Ft
Egyéni gyógytorna foglalkozás 15 óráig* 6.000.- Ft
Egyéni gyógytorna foglalkozás 17 óráig* 8.000.- Ft
Egyéni gyógytorna foglalkozás 17 óra után* 9.500.- Ft
Egyéni gyógytorna foglalkozás 5 alkalmas bérlet 15 óráig* 27.000.- Ft
Egyéni gyógytorna foglalkozás 5 alkalmas bérlet 17 óráig* 36.000.- Ft
Egyéni gyógytorna foglalkozás 5 alkalmas bérlet 17 óra után* 43.000.- Ft
Csoportos gyógytorna foglalkozás, egyszeri 15 óráig** 4.000.- Ft
Csoportos gyógytorna foglalkozás, egyszeri 17 óráig** 5.000.- Ft
Csoportos gyógytorna foglalkozás, egyszeri 17 óra után** 6.000.- Ft
Tape - 15 perc* 3.000.- Ft
Csoportos 5 alkalmas gyógytorna bérlet, 15 óráig** 20.000.- Ft
Csoportos 5 alkalmas gyógytorna bérlet, 17 óráig** 25.000.- Ft
Csoportos 5 alkalmas gyógytorna bérlet, 17 óra után** 30.000.- Ft
30 perces 5 alkalmas gyógytorna bérlet, 15 óráig** 20.000.- Ft
30 perces 5 alkalmas gyógytorna bérlet, 17 óráig** 25.000.- Ft
30 perces 5 alkalmas gyógytorna bérlet, 17 óra után** 30.000.- Ft
Szülői információs alkalom INPP felmérés előtt: 8.000.- Ft
INPP teljes felmérés 20.000.- Ft
INPP Első terápiás találkozás (az első gyakorlat betanítása) 6.000.- Ft
INPP Kontroll vizsgálat 8.000.- Ft
A táblázatban szereplő árak 2018.06.18-tól visszavonásig érvényesek.
* Az óra kezdte számít.
** Csak haladó pácienseinknek lehetséges.